A műtrágya komoly költség, ezért nem mindegy, miből mennyi kerül ki a földekre. Találgatás helyett érdemes megmérni a talaj állapotát, majd az eredmények alapján megtervezni a tápanyag-utánpótlást.
Akár az AKG előírásai, akár a Nitrátrendelet, akár a termelési célok miatt van szüksége vizsgálatra, a szakszerű talajmintavétel biztos alapot ad a következő lépésekhez. Gépi és kézi mintavétellel, akkreditált laboratóriumi háttérrel dolgozunk, az ország egész területén.
AKG és Nitrátrendelet
Az előírások teljesítését érdemes időben megtervezni, nem az ellenőrzés előtti napokra hagyni. Az AKG-ban részt vevő gazdálkodóknak ötévesnél nem régebbi akkreditált talajvizsgálatra és az eredmények alapján elkészített, naprakész tápanyag-gazdálkodási tervre van szüksége. Az ötéves érvényességi idő lejártát ezért érdemes folyamatosan figyelni.
Nitrátérzékeny területen a kijuttatható tápanyag mennyiségét a talaj ellátottsága, a termesztett növény igénye és a rendeletben meghatározott határértékek alapján kell megtervezni. Ötévenkénti talajvizsgálat vagy felülvizsgálat valamint pontos tápanyag-számítás szükséges, annak határidejét szintén időben érdemes betervezni.
Mikor érdemes mintát venni?
A betakarítás utáni időszak és a tavaszi munkák kezdete közötti idő általában megfelelő a mintavételre.
Frissen trágyázott vagy műtrágyázott területen azonban a kijuttatott anyag torzíthatja az eredményeket.
Fagyott, kiszáradt vagy erősen felázott talajból sem lehet megfelelő, egyenletes mélységű mintát gyűjteni.
Ha bizonytalan az időzítésben, érdemes még a tervezett munkák előtt egyeztetni velünk.
Így dolgozunk a terepen
Rossz mintából a világ legjobb laborja sem tud jó eredményt kihozni
A laboreredmény csak annyira lehet pontos, amennyire a bevitt minta jellemző a területre. Ezért mindig a tábla méretéhez, megközelíthetőségéhez és adottságaihoz választjuk meg a mintavétel módját.
Automata gépi mintavétel terepjáróval
Nagyobb táblákon hidraulikus, automata mintavevővel felszerelt terepjáróval dolgozunk. A vizsgálat céljától függően két rétegből mintázunk, 0–30 cm és 30–60 cm között, egyenletes mélységgel. A mintavételi pontok koordinátáit rögzítjük, így a későbbi vizsgálatok során ugyanazok a helyek ismét felkereshetők, ezáltal öt év múlva is pontosan ugyanott tudjuk megismételni a mintavételt. Az összehasonlítható adatokból nemcsak a jelenlegi állapot látszik, hanem az is, hogyan változott a talaj az évek során.
Kézi mintavétel
Kisebb táblákon, nehezen járható területeken, gyümölcsösökben és zárt ültetvényekben kézzel vesszük a mintákat. Itt is ugyanaz az alapelv: elegendő számú leszúrásból, a teljes területet lefedve készítünk reprezentatív átlagmintát, szigorú akkreditált előírás szerint.
Talajtani szelvényfeltárás
Hatósági talajvédelmi terv vagy részletesebb szerkezeti vizsgálat esetén fúrt vagy ásott szelvényfeltárást végzünk. Megvizsgáljuk a gyökerezési zónát, az eltérő és eltemetett talajrétegeket és a vízzáró talajhibákat. Sok esetben így válik érthetővé, miért teljesít gyengébben egy terület akkor is, ha a felső talajréteg eredményei megfelelőnek tűnnek.
Laborvizsgálat és tápanyagterv
A begyűjtött talajmintákat akkreditált laboratóriumban vizsgáltatjuk meg. Az eredmények alapján elkészítjük a gazdálkodási célokhoz és a vonatkozó előírásokhoz (pl. AKG, Nitrátrendelethez) igazodó tápanyag-gazdálkodási tervet. A dokumentum nemcsak az adminisztrációt segíti, de megmutatja, milyen tápanyagból mennyire van szükség, és hol kerülhető el a felesleges kijuttatás.
Mit mutatnak az adatok?
A pontos mintavétel abban is segít, hogy tisztábban lássa a ráfordítások helyét. Kiderülhet, hol indokolt a jelenlegi tápanyagszint fenntartása, hol szükséges beavatkozni és mely területeken csökkenthető a kijuttatás. A döntések így nem általános táblaszintű feltételezésekből, hanem a föld tényleges állapotát leíró, ellenőrizhető adatokból indulnak ki minden egyes tervezési időszakban.
Hány mintára lesz szükség?
A szükséges mintaszámot a terület mérete, tagoltsága és változatossága határozza meg. A jogszabály által előírt kötelező minimum nem minden esetben ad elég részletes képet ahhoz, hogy ténylegesen használható tervet lehessen rá építeni. A terepszemle után olyan mintaszámot javaslunk, amely még észszerű költséget jelent, de már használható eredményt ad. Azt is jelezzük, ha az Ön által kért vizsgálat vagy további minta szakmailag nem indokolt.
Mit adunk mi és mire van szükségünk Öntől?
Laboreredményeket és tápanyagtervet: Átadjuk a laboreredményeket, a kapcsolódó dokumentációt és a zónákra bontott tápanyagtervet.
Költségoptimalizálást: Pontosan láthatóvá válik, hol, milyen tápanyagra és milyen mennyiségben van szükség, így csökkenthető a felesleges műtrágya-kijuttatás.
Összehasonlítható adatokat: A rögzített mintavételi pontok lehetővé teszik, hogy a későbbi vizsgálatok eredményeit összevessük a korábbi adatokkal és nyomon kövessük a talaj változásait.
Az induláshoz szükségünk van a táblák azonosítójára és határvonalára (térkép vagy utolsó benyújtott területalapú kérelem pdf formátumban), a tervezett kultúrára, valamint arra, hogy a területre vonatkozik-e AKG- vagy nitrátrendelet. Ezt követően megszervezzük a mintavételt, elvégeztetjük a laborvizsgálatot, majd elkészítjük a személyre szabott tápanyagtervet.
Ne hagyja az utolsó pillanatra.
Ha közeledik egy határidő, érdemes időben jelentkezni, hogy a terepi munka és a laboratóriumi feldolgozás is kényelmesen beleférjen.
Készen áll a termelés növelésére?
Kérjen ingyenes konzultációt, és szakértőink segítenek megtalálni a gazdaságához legjobban illő precíziós megoldásokat.