Skip to main content

Precíziós csomagunk a teljes folyamatot lefedi: a zónák lehatárolásától a tápanyag kijuttatásáig.

Egy tábla sem teljesen egyforma: az egyes részei eltérő adottságokkal rendelkeznek. Vannak mélyebben fekvő részek, amelyek tovább tartják a vizet, vannak magasabb területek, amelyek hamarabb kiszáradnak és szinte minden táblán akadnak évek óta gyengébben teljesítő foltok. Ha a táblán belül minden terület ugyanazt a kezelést kapja, valahol több tápanyag kerül ki a szükségesnél, máshol pedig kevesebb. A táblát ezért az eltérő adottságok alapján zónákra osztjuk, és minden zónához a saját igényeinek megfelelő tápanyag-utánpótlást tervezünk meg. Ennek köszönhetően a kijuttatás pontosabbá válik, csökken a felesleges ráfordítás, miközben javul a termés mennyisége és minősége.

1.1 Zónakialakítás

Az első lépés a mezőgazdasági terület eltérő adottságú zónáinak kijelölése. A táblát a termőképességben mutatkozó különbségek alapján, átlagosan 3 hektáros zónákra osztjuk. Ezek a további munkafázisok során már önálló, közel azonos adottságú homogén egységként kezelhetők.

A zónahatárokat több adatforrás együttes elemzésével határozzuk meg. A Sentinel–2 műholdfelvételekből számított vegetációs indexek megmutatják a növényállomány fejlettségét és aktivitását. A domborzatmodell kirajzolja a lejtőket, a mélyebben fekvő területeket és a kiemelkedéseket – vagyis azokat a különbségeket, amelyek a víz- és tápanyag-gazdálkodást is jelentősen befolyásolják. A korábbi évek hozamtérképei szintén bevonhatók az elemzésbe, amelyek még pontosabb képet adhatnak a tábla adottságairól. A rétegek együttes elemzéséből olyan zónabeosztás születik, amely valóban a tábla belső változatosságát tükrözi, nem csupán néhány önkényesen meghúzott vonal a térképen.

1.2 Mintavételezés

A zónák kijelölése után következik a talajmintavétel. Minden zónából átlagmintát gyűjtünk, amely az adott terület tápanyag-ellátottságát jellemzi. Egy átlagminta a mintavételi útvonal mentén zónánként legalább 18–25 leszúrásból áll össze. A mintavételi pontokat egyenletesen osztjuk el, hogy a zóna teljes területéről valós képet kapjunk. Ez fontos, mert egy-két leszúrás csak az adott pont állapotát mutatná meg, nem az egész zónáét. Minden mintát egyedi azonosítóval látunk el, így a folyamat során végig nyomon követhető, hogy az egyes eredmények melyik területhez tartoznak.

1.3 Laboratóriumi vizsgálat

Az azonosítóval ellátott minták akkreditált laboratóriumba kerülnek. A vizsgálat többek között az alábbi paraméterekre terjed ki:

  • pH (KCl)
  • Arany-féle kötöttség (KA)
  • humusztartalom
  • mésztartalom (CaCO₃)
  • nitrit-nitrát nitrogén
  • foszfor (P₂O₅)
  • kálium (K₂O)
  • magnézium (Mg)
  • nátrium (Na)
  • cink (Zn)
  • réz (Cu)
  • mangán (Mn)
  • szulfát (SO₄)
  • összes sótartalom

Az eredményekből pontosabb képet kapunk a talaj kémhatásáról, kötöttségéről, szervesanyag-tartalmáról valamint a felvehető makro-, mezo- és mikroelemek mennyiségéről. Zónánként láthatóvá válik, hol van hiány és hol áll rendelkezésre elegendő tápanyag. Az eredmények alapján már nem becslésekre, hanem pontos adatokra támaszkodva alapozhatjuk meg a döntéseket, tervezhetjük meg a következő lépéseket.

1.4 Tápanyagterv

A laboreredmények alapján elkészítjük a részletes tápanyagtervet. Zónánként határozzuk meg, hogy a talaj aktuális állapota és a tervezett növénykultúra igénye alapján miből, mennyit és milyen összetételben érdemes kijuttatni.

A tápanyag így oda kerülhet, ahol valóban szükség van rá, a megfelelő mennyiségben. Ezzel csökkenthető a túltrágyázás, miközben az alul trágyázásból eredő terméskiesés is mérsékelhető.

A tervezés során a precíz tápanyag-utánpótlás alapelveit követjük: a megfelelő tápanyagforrást, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő időben és a megfelelő helyre juttatjuk ki.

Kinek lehet hasznos?

Érdemes lehet belevágni, ha a tábláin jól látható különbségek vannak, évek óta ugyanazok a területek teljesítenek gyengébben vagy szeretné pontosabban látni, hogy mire és mennyit költ a műtrágyázás során.

Nagyobb táblákon általában gyorsabban megmutatkozik a zónánkénti kezelés eredménye, de kisebb területen is indokolt lehet, ha jelentősek az eltérések.

A kijuttatáshoz szükséges fájlokat olyan formátumban adjuk át, amelyet a gyakrabban használt erőgép- és szórógépvezérlések képesek kezelni. A tápanyagterv ezáltal nemcsak egy dokumentum marad, hanem a gyakorlatban is közvetlenül használható.

Mit is adunk át?

A munka végén átadjuk:

  • a zónatérképet,

  • a zónánkénti laboreredményeket,

  • az ezekre épülő tápanyagtervet,

  • valamint a gépi kijuttatáshoz szükséges térképi állományokat.

Az adatok mellé egy rövid, közérthető összefoglalót is készítünk arról, mit mutatnak az eredmények és milyen következtetések vonhatók le belőlük a következő szezonra.

Ha kérdése van, közösen átbeszéljük a kapott eredményeket. Nem hagyjuk magára egy térképpel és egy PDF-fel.

Ha szeretné megtudni, milyen különbségek vannak a tábláin belül, keressen minket. Átnézzük a rendelkezésre álló adatokat és megbeszéljük, milyen vizsgálatokra illetve eredményekre számíthat.

Kapcsolatfelvétel

Készen áll a termelés növelésére?

Kérjen ingyenes konzultációt, és szakértőink segítenek megtalálni a gazdaságához legjobban illő precíziós megoldásokat.

Talajvizsgálat, precíziós gazdálkodás, talajvédelmi szakértés és agrár-szaktanácsadás – 13 év tapasztalattal.

Hírlevél

Iratkozzon fel híreinkre és értesüljön elsőként legújabb fejlesztéseinkről.