Talajjavítási talajvédelmi tervek

Savanyú talajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

A talajjavítás indokolt, ha a talaj 0-30 cm-es rétegében

• a pH(H2O) kisebb mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 6,0,
• homoktalajok esetében (KA<30) amennyiben a pH(H2O) kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 4,0.

Helyszíni talajmintavétel szabályai: eltérő talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként a kijelölt parcella átlója mentén 20 részmintából képzett átlagmintát kell venni a művelt rétegből (0-30 cm), valamint pontmintát kell venni jellemző helyen az altalajból (30-60 cm).

Szikes talajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

A talajjavítás indokolt

• meszezéses szikjavítás esetén, ha a 0-30 cm-es talajrétegben a pH(H2O) kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 5,0; a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%; a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30; az oldható és kicserélhető Na+nagyobb mint 1,0 mgeé/100 g talaj;
• gipszezéssel javítható szikes talajok esetén, ha a felszíni és az alatta levő (50 cm-ig) talajrétegben a pH(H2O) értéke nagyobb, mint 8,0, illetve a fenolftalein lúgosság nagyobb, mint 0,05%; a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%; a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30; az oldható és a kicserélhető Na+nagyobb, mint 1,0 mgeé/100 g talaj.

Helyszíni talajmintavétel szabályai: 150 cm mélységű talajszelvényt kell feltárni javítandó talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként. A talajszelvény genetikai szintjeiből talajmintát kell venni. A talajvíz viszonyok megállapítása mellett szükség esetén talajvíz mintát kell venni.

Homoktalajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

A homoktalajok javítása indokolt, ha a szántóföldi növénykultúrákkal hasznosított területen a 0-30 cm-es, állókultúrák telepítésénél a 0-60 cm-es talajréteg átlagában a talaj a mechanikai összetétel vizsgálata szerint 10%-nál kisebb leiszapolható részt tartalmaz, összes humusztartalma kisebb, mint 1%.

Helyszíni talajmintavétel szabályai: eltérő talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként fúrt átlagmintát kell venni a 0-30 és 30-60 cm-es talajrétegből.

Mezőgazdasági célú tereprendezést megalapozó talajvédelmi terv

Mezőgazdasági célú tereprendezésnek kell tekinteni az erózió elleni védekezés földművei kialakításának, a szintvonalas művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetésének, a talajművelés, növényápolás és betakarítás gépeinek jó minőségű munkavégzéséhez, biztonságos és balesetmentes üzemeltetéséhez igényelt felszíni forma kialakításának, a káros vízbőségből származó felszíni vízösszefolyások megszüntetésének, a növénykultúra biztonságos termesztéséhez szükséges légmozgást biztosító felszíni forma létrehozásának, a felületi öntözés gépeinek és eszközeinek zavartalan és biztonságos működését biztosító felszíni forma létrehozásának, a gazdasági növények eredményes termesztését biztosító termőréteg létrehozásának felszínalakító földmunkáit.

Mezőgazdasági célú tereprendezés csak abban az esetben javasolható, ha az nem jár termőterület csökkenéssel, kivéve a teraszírozást.

Helyszíni talajmintavétel szabályai: a talajszelvény feltárások helyét és mélységét minden esetben a domborzati viszonyok és a tervezett új terep (műterep) határozza meg azzal, hogy egy szelvény legfeljebb 5 ha területet jellemezhet. A talajszelvényt legalább olyan mélyen kell feltárni, hogy a tervezett műterep alatt 1,5 m mélységig ismertek legyenek a talajtulajdonságok. Rögzíteni kell a megütött talajvízszint mélységét. Mintavétel szükséges a nyesés, továbbá a feltöltés helyén.

Vízrendezést megalapozó talajvédelmi terv

Indokolt a talaj vízháztartásának vízrendezéssel történő szabályozása, ha a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítása a kedvezőtlen vízháztartási viszonyok miatt tartósan akadályoztatva van. A helyszíni talaj-felvételezés szabályai a tervezett műszaki megoldások függvényében:

Mezőszerű drénezés esetén: talajszelvényt kell feltárni eltérő talajfoltonként, de legalább 10 hektáronként. A talajszelvény genetikai szintjeiből vagy rétegeiből mintát kell venni. Tájékozódni kell a talajvíz viszonyokról 2 méter mélységig. Az eltérő vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokon (de legalább 50 hektáronként) az ún. „jellemző talajszelvényekből” bolygatatlan mintát kell venni.

Céldrén esetén: a drénezendő területen foltonként talajszelvényt kell feltárni. A talajszelvény genetikai szintjeiből vagy rétegeiből bolygatott és bolygatatlan mintát kell venni, valamint tájékozódni kell a talajvíz viszonyokról 2 méter mélységig.

Ároknyomvonal vizsgálat: talajfoltonként fúrt mintavételt kell végezni a tervezett árokmélységig a nyomvonal talajadottságainak figyelembe vételével, de legalább 500 méterenként.

Talajvédelmi terv erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához

Az erózió elleni műszaki védelem megvalósításának célja a lejtő felszínén mozgó víz helyben tartása vagy kártétel nélküli elvezetése műszaki talajvédelmi beavatkozások, létesítmények megvalósításával. A műszaki talajvédelmi létesítmények különösen a teraszok, sáncok, övárkok és vízmosáskötések sűrűségét, méretezését a talajvédelmi terv alapján az engedélyezési tervben kell meghatározni.